1 és 8 éves koruk közé tehető. A kistestű ebek a 13. életévüket betöltve tekinthetők öregnek.
Növekedésük és fejlődésük rendkívül intenzív és gyors, ezért a felnevelés alatti nem megfelelő
tápanyag ellátás, figyelembe véve a hosszú élettartamukat, súlyos következményekkel járhat.
A kölykök energiaigénye 2 és 3 hónapos koruk között a legmagasabb, ezt követően lassan kerülni
kell az energiában gazdag tápokat. A kistestű kutyák növendékkorukban a legfogékonyabbak az
elhízásra. Az ebben az időszakban még szaporodni képes zsírsejtek megsokszorozódásával a test
megnövekedett zsírtartalma már később is megmarad, amely pedig cukorbetegséghez, vagy térdkalács
ficamhoz is vezethet. A csivavák etetésénél, kis termetük miatt ajánlatos a napi 2-3 etetés
bevezetése 4 hónapos koruktól, kisebb adagokban, hogy elkerülhető legyen a gyomor túlzott
megterhelése, vagy az éhség miatti habzsoláskor bekövetkezhető félrenyelés.
A kölyökkutyákat szabályos időközönként, napi 4-5-szor kell etetni.
Amit nem ehetnek:
mogyoró : magas foszfortartalma miatt a húgykő kialakulásának egyik fő okozója
dió: mérgezést okozhat
fejes hagyma: vérszegénységet okozhat
csokoládé: már kis mennyiségben is komoly mérgezést, akár halált is okozhat
felnőtt kutyák esetében a tej is kizárt, hiszen nehezen emészthető, és hasmenést okoz.
Mindezek mellett a mandula, és a fűszeres ételek sem ajánlottak.
Csokoládémérgezés tünetei:
A kutyák csokoládémérgezési tünetei általában egy nap elteltével, de nem ritkán már néhány
órával a fogyasztás után jelentkeznek. Leggyakoribb tünetek a hányás, hasmenés, a has
nyomásérzékenysége, szomjúság, izgatottság, szapora szívverés, nyálzás.
A csokoládéban található koffein - az emberhez hasonlóan - a kutyáknál is a központi
idegrendszerre hat: fokozza a szívműködést, anyagcserét, légzést.
Súlyos teobromin- vagy koffeinmérgezés izomgyengeséget, szívritmus-zavarokat, vese
elégtelenséget okozhat, amely tünetek később rángógörcsökben és a vérkeringés összeomlásában
nyilvánulhatnak meg. Az elhullás ilyen esetben 24 órán belül bekövetkezhet.
Táplálkozással kapcsolatos tévhitek röviden:
„A kutya nem ehet csontot”: Tény, hogy a kisebb, szilánkosan törő, és a darabos csontok
(pl csirke, csirke- és pulykanyak, sertésköröm) nyálkahártya sérülést, és bélelzáródást
okozhatnak, azonban a nagyobb csöves csontok megfőzve (pl marha lábszárcsont) nemcsak hogy
nem ártanak, hanem segítenek tisztántartani a kutya fogait, és ásványielem-tartalmuk miatt
is kifejezetten hasznosak.
„A száraztápokat be kell áztatni etetés előtt”: A száraztápok etetésre kész formában
kerülnek forgalomba, így a napi megfelelő adag mellett csak tiszta ivóvízre van szükség.
Ha a tápot beáztatjuk, annak emészthetősége valamelyest javul, így azonban sokkal könnyebben
megromlik, így a megmaradt részt sose hagyjuk az állat előtt. Emellett ezzel elveszti az étel a
fogtisztító hatását is.
„A kutyának kell a változatosság az étkezésben is, így minden nap más ízű tápot kap”:
A kutyáknak a táplálkozás nem kulináris élvezet, hanem szükséglet. Ízlésüket elsősorban
rendkívül kifinomult szaglásuk határozzák meg, mely képes az előttük lévő tápot alkotóelemeire
bontva feltérképezni abból a szempontból, hogy mennyire értékes az a számukra. Ameddig
kedvencünk jó étvággyal, és szívesen fogyasztja az általunk felkínált ételt, nem kell egyéb
táplálékok unszolásával elrontanunk, és válogatóssá tennünk öket.
„Minek a drága táp, jó lesz az ember maradéka is”: Igaz, hogy a kutyatápok csak az 1970-es
évek vége felé kezdtek elterjedni világszerte, ám addig is a házikedvenc, amennyiben az ember által
felkínált maradékokból nem kapta meg minden, számára szükséges tápanyagot, azokat ösztönösen
pótolni tudta a környezetében. Vadászott. Ám a mai világban, például egy panellakó csivava, ezt
nem tudná megtenni, így a táp az, ami mindezt pótolni tudja.